HarmatoslabA kila'tt nyilat karbeja¡rta Ha altak mindig elszunnyadt Mikor a hala¡la¡t elpra³ba¡lta A harmatosla¡baº megfulladt A folya³ elmegy a karjaidba³l A kisva¡rosba³l a nagyva¡rosba Tedd fel magad fekadj hanyatt a?me az ember mikant a fa Nem arted fel az alma¡kat sem aœlj ala¡juk nazd, hogy arnek Lehullnak majd as ja³l lakunk A balanyek meg visszatarnek